Madárbarát szakkör: Ismét eljött a nap!

Idén harmadik alkalommal rendeztük meg az iskolában a Madarak Fák Napját, amely bevallom inkább szólt a madarakról, mint a fákról. A fák és a madarak annyira össze tartoznak, hogy a daloló, csicsergő, csivitelő, fütyürésző, ékes tollú madarak mögött szerényen meghúzódó csendes fákat, már sokszor észre sem vesszük.

Pedig nem csak madarak fészkét rejtik, odút, védelmet nyújtanak, élelmet kínálnak, hanem az éltető oxigént is ők adják. Ezért vigyázzunk rájuk, becsüljük meg őket.

Az idei év fája a zselnicemeggy. Részletes ismertetést olvashatsz róla a jobb oldalon található fülre kattintva.

Az év madara az egerészölyv. Ezért a kiállításon egy külön asztalt rendeztünk be a ragadozóknak azon belül az egerészölyveknek. Itt ismerkedhettek a látogatók a ragadozó madarak táplálkozásával, fészkelési szokásaikkal.

A többi asztalon a tollakkal, fészkekkel, madárvédelmi eszközökkel találkozhattak az érdeklődők.

Ezenkívül berendeztünk egy méretarányosan megnövelt macskabagolyodút, amelyben egy interaktív program segítségével lehetettet baglyokkal és denevérekkel ismerkedni.

Kialakítottunk egy madár lest is ahova bekucorogva és egy lyukon kitekintve madarakat figyelhettek meg a gyerekek.

Az évek során a kirándulásaink alkalmával gyűjteményünk annyi féle érdekes szerzeménnyel gyarapodott, hogy érdemesnek találtuk ezeket is kiállítani. Ezért kialakítottunk egy asztalt, amelyen az erdő élővilágát lehetett tanulmányozni a talált maradványok és nyomok segítségével.

Ezenkívül egy asztalon olyan játékokat helyeztünk el, amelyek madarakról szólnak. Ki lehetet próbálni mennyire ügyes gólya lennél, fészekbe tudod-e juttatni a kicsi fiókákat, illetve milyen érzés lehet sasszárnyakat viselni.

A kiállításon még meglehetett csodálni a különböző madárpreparátumokat, kiadványokat, az év közben készült fotókat és állandó sztárvendégünket az élő kanárit.

Nem könnyű minden évben úgy megrendezni egy kiállítást, hogy az az újdonság erejével hasson, de szakköri tagok leleményességének és segítőkészségének köszönhetően, úgy érzem az idén is sikerült.

A Madarak Fák Napja kiállításhoz már szervesen kapcsolódik a Fülemülék éjkszakája is. Idén második alkalommal szerveztük meg és mindjárt kettő alkalommal.

A Gerje mellett kialakítottunk egy kis mobil tanösvényt. (Attól mobil, hogy a szemléltető táblákat leszedjük, amikor az ösvényt nem használjuk.)

A kiállítás napján, délután a napközisekkel csináltunk egy próba utat az ösvényen.

Még csak tisztítottam a járatokat, éppen kihelyeztem a táblákat és máris egy kisebb csoport felfedezte magának a tanösvényt. Egyikük autodidaktamódon, gyorsan csoportvezetővé képezte magát, s a kis társaságot végig kalauzolta az általam akkor kihelyezett táblák mentén. (Jól tette.) Mint kiderült a Széchenyi utcai iskola 8. évfolyamos tanulói voltak. Le a kalappal, így kell használni egy tanösvényt!

Mi is így tettünk. Először a napközisekkel 10-én délután:

Majd 12-én a vállalkozó szellemű lelkes fiatalokkal. (A viharriasztás és a Dolina teljesítmény túra miatt sokan elmaradtak.):

Végül 19-én az ismét megtartott Fülemülék éjszakáján:

Össz-vissz 100-an lehettek ezeken a kirándulásokon, és eltérően a tavalyihoz képest főleg gyerekek. Ilyenkor mindig megnövekszik az érdeklődés a szakkör iránt, de az a jó, ha ez a lelkesedés kitart szeptemberig. Ugyanis akkor kezdődnek a szakköri foglalkozások. Addig már csak egyszer - kétszer találkozunk, illetve a nyári tábor alkalmával.

A gyerekek mellett meg említem azokat a felnőtteket is akik segítettek a séták lebonyolításában. Menich Rózsa és András, Kertesi Tamás, Pálinkás Gyuri, Kurucz László és a napközis tanítók (Rózsa, Zsuzsa, Bea, Niki). Köszönöm nekik és a szakköri tagoknak a segítséget! Nélkülük nem jöhetett volna létre ez az izgalmas többnapos rendezvény.