Nyári Tábor 2012.

Nyári Tábor 2012.

Az idei – III. - Ároktői Madarász Tábor is sikeresen, élményekkel gazdagon zárult.

Mitől lesz sikeres egy tábor?

Először azt gondoltam, hogyha az eltervezett programokat maradéktalanul végrehajtjuk. Ha eléggé szakmaiak ezek a programok. És persze, ha a résztvevők jól érzik magukat.

Minden bizonnyal ezek valóban fontos kritériumok, de idén az első kettő sajnos nem valósult meg.

Nem hajtottuk végre a nagy elképzeléseket. Nem aludtunk éjszaka a pusztában, nem gyűrűztünk énekesmadarakat, nem voltunk biciklitúrán, még csak kékvércseszinkronra sem jutottunk el.

Nem volt eléggé szakmai sem, mivel idén a szakemberek egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudtak részt venni a tábor életében.

Mindezek ellenére a harmadik feltétel úgy érzem maradéktalanul teljesült.

Ehhez nagymértékben hozzájárultak segítőink. Többek között, a Pércsi tesók szülei, Laci és Mariann akiknek a fuvarozást és a kiváló többfogásos tábori kosztot – vagy inkább ételkölteményeket – köszönhetjük.

Itt köszönöm meg a szülők nagylelkű felajánlásait. A rengeteg alapanyag és egyéb élelmiszer lehetővé tette, hogy bőséges, jó minőségű étel kerüljön minden nap az asztalra.

Külön hála Pálinkás Gyurinak, hogy megszervezte a srácok le és visszautaztatását, amivel rengeteg terhet vett le a vállamról.

Köszönet illeti ároktői barátomat Petit, aki hozzásegített minket a Tiszatarjáni bivaly „rezervátum” felfedezéséhez.

És köszönettel tartozunk egy tündérnek is, aki végigkalauzolt bennünket a rezervátumon.

Köszönjük az Ároktői Peca Egyesületnek – Janinak, Petinek, Krisztiánnak, - hogy próbálkozhattunk a tavukon.

És végül külön megköszönöm a csapatnak – név szerint: Anitának, Fanninak, Johinak, Lillának, Szilvinek, Vicának (Vivinek), Gergőnek, Kristófnak, Levinek –, hogy kedvességükkel, figyelmességükkel, humorukkal, érdeklődésükkel és még egy csomó jó tulajdonságukkal számomra emlékezetessé és valóban felüdüléssé tették ezt a pár napot.

(Kicsit úgy éreztem, hogy visszacsöppentem a ’70-es évekbe, gyerekkorom világába, amint ezt a rövid filmetűd is szemlélteti.)

Azt pedig, hogy a gyerekek jól érezték-e magukat, ítéljétek meg a képek alapján.

(A fotóra kattintva megnézhetitek képes élménybeszámolónkat.)

Találkozunk szeptemberben!