Költési szezon

Javában zajlik a fióka nevelés és még tart a költésszezon is.
 A cinegék már második, harmadik fészekaljat nevelik, költik, de más madár fajok sem maradnak el a "versenyben".
Sajnos a múlt hétvégi viharos szél kárt tett nem egy fészekben. Az iskolaudvaron lévő költőládánkat is leverte, amelyet rozsdafarkúak béreltek ki.

 Krisztofer és Mózes egy fészekaljnyi zöldikével lepett meg, akik fészkét szintén a vihar verte le házuk kertjében. A zöldikék ma már a Budapesti Állatkert madárvédő állomásának védelmét élvezik.

De a Gerjébe kihelyezett odúink szerencsére megúszták a szélvihart. Ráadásul, mindegyik használatban van.
 Némelyikből, már kirepültek a fiókák:

Már üres, valószínűleg kékcinege fészek

Egy pihe-puha széncinege ágyikó

   

de van ahol még csak most kezdődik az élet:

Párnapos kékcinegék

A magasabbra felszerelt odúkat szinte kivétel nélkül mogyorós pelék használják:

A Gerje ligetet más emlősök is szívesen látogatják, erről árulkodnak a nyomok!

Őzcsapás

Őzrágás

Nem csak én mászkálok a fák ágain...

...ragadozó karomnyomok. (Lehet nyest, nyuszt.)

Sikerült megfigyelnem egy újabb lakót az erdőben, mégpedig a fekete harkály személyében:

Ezen kívül most jól megfigyelhetők a törpegémek...

...és a fiókáikat nevelő vízityúkok is.

A szakkört is képviselve részt vettünk a Gólya roadshow tiszabábolnai gólyagyűrűzésén is:
A képre kattintva további felvételeket láthatsz!

További kellemes nyarat! Sikeres madarászatot!

2013. második negyedév

2013. második negyedév
 (szebben szólva Húsvéttól - Vakációig):

S lőn tavasz és lőnek...
... - akarom mondani - lettek,   külsős programok.

Áprilisra egyre több madárfaj jelent meg. Olyannyira, hogy az iskola udvaráról sem kellett kilépnünk ahhoz, hogy 9 madárfajt beazonosítsunk.

Majd később kijutottunk a Gerjéhez is, ahol tereptisztítással egybekötött madarászkodást valósítottunk meg.

Besegítettünk a Dolina túra lebonyolításában, mint 4-es számú ellenőrzőpont. (Kattints a képre!)

Májusban cserkésztünk a Gerje-patak mentén és megvizsgáltuk a bagolyodúnkat is. (Büszkén állíthatom, hogy a jelenlévő - egészséges végtagokkal rendelkező - szakköri tagok, olyan ügyes fáramászó-technikáról tettek tanúbizonyságot, hogy az még egy - egy mókusnak is dicséretére vált volna.)

(Kattints a képre!)

Ha  a "civilizált" mindennapokból nem szakítanánk ki magunkat, egy-egy órácskára, olyan élményekkel lennénk szegényebbek amelyeket, csak cserkelések során szerezhetünk.
Ezeket az élményeket nem csak az állatokkal való találkozás, hanem a természeti jelenségek közvetlen átélése, megfigyelése hozza létre.

Ülni egy fatörzs alatt, miközben esőcseppek peregnek a leveleken, figyelni a közeledő viharfelhőket miközben nyakig érő fű hullámként ring körülöttünk , vagy átölelni egy fát és felkúszni az ágai közé, eső után fülelni az éjszakai erdőben, varázslatos fények és a tücsökciripelés közepette, beszívni azt a kellemesen fanyarkás illatot, észrevenni egy átsuhanó őzet vagy baglyot, esetleg vadat lesni. Ezek mind leírhatatlan élmények. Ezeket csak átélni lehet. Pontosabban leírható azok számára akik már átéltek hasonlót.

De aki nem jön  ki a természetbe, nem akarja felfedezi közvetlen környezetének természeti kincseit, azt megpróbáljuk kicsábítani. Ezt célozza minden évben a Madarak Fák Napjára elkészülő szakköri kiállításunk is. Idén a vízpartok és az erdő élőközösségét céloztuk meg. Ebben a témában igyekeztünk egy interaktív kiállítást létrehozni. Cél hogy a gyerekek lehetőleg minél több dolgot megérinthessenek, megfogjanak, kipróbáljanak és játszva keltsük fel az érdeklődésüket a valós természeti közeg iránt.
(Kattints a képre!)

Úgy vettem észre a gyerekek erre vevők, mint mindenre ami más mint a megszokott. A fölnőttek - Kis Herceg szavaival élve - viszont, már nehezebben lépnek ki az általuk megszokott klisék rendszeréből. Vannak sokkal előrevallóbb dolgok, mint a játék, a bogarak, meg a madárkák. Pedig, nem a játék és az élő környezet az alapja a gyermeklétnek? Eszköz a nevelésre, az érdeklődés felkeltésére és a tanulásra is. Úgy érzem az idei kiállítás nem teljesítette a kívánt reményeket. Talán a megszokás miatt, de belecsúszott a tudjuk le programok kategóriájába. (Iskolán belül.) Nem volt kihasználva a terem, a bent lévő játékok, és a kiállítás valahogy sokaknak a "szent múzeum", "szent szertár" ne fogd meg kategóriájába került.
 A terembe kevesen mentek vissza, hogy ott a gyerekek még kedvükre tevékenykedjenek. A visszajelzésre szolgáló vetélkedő tesztlapját csak két osztály töltötte ki és sajnos egy -a szakköri tagok egyharmadát kitevő - osztály, fel sem kereste a kiállítást. (Pedig biztos büszkén és szívesen kalauzolták volna végig osztálytársaikat a szakköri tagok.) (Kattints a képre!)

Mégis, a gyerekek részéről a lelkesedés töretlen. Elsőnek a szakkör tagjait kell megdicsérnem.
Nagyon sokat és nagyon önzetlenül dolgoztak. Fúrtak, faragta, festettek, pakoltak, takarítottak, kihurcolkodtak, berendeztek és gyűjtöttek.
Meg kell dicsérnem a beugró segítőket. Néha annyi "külsős" jött kiállítást rendezni, hogy még egy szakköri csoportot lehetett volna belőlük indítani. (Kattints a képre!)

Nem beszélve azokról a szülőkről akik segítettek (és nem csak most segítettek), megszervezni, lebonyolítani a programokat.
Megemlítem azokat a fölnőtteket is, akiket még mindig érdekelnek a bogarak, a madárkák és a többi "haszontalan" dolgok. Ők is szép számmal jöttek el a Fülemülék éjszakájára, élvezték a kiállítást és az esti túrát. Köszönhetően annak, hogy két táborra tudtuk szedni a jelentkezőket. Egy csoportot alkotott a fülemüle fülelők és egy külön csoportot a sötétben sikítók tábora. Így, a legtöbben megtalálták számukra megfelelő kikapcsolódást. (Legalább is a visszajelzések szerint.)
(Kattints a képre!)

A tanévet mi is lezártuk, ahogy illik. Hálás köszönet a Pércsi család vendégszeretetéért, a fánkokért és egyéb  finomságokért. Gyurinak, Karesznek, Orsinak az éjszakai túrán való segítségükért. És Hálás köszönet a rendkívül kellemes időjárásért. (Kattints a képre!)

 Végül el kell mondjam, hogy  ez a szakköri csoport eljutott egy olyan érettségi szintre, amikor az együttlét - legyen az munka, kirándulás, beszélgetés, játék - a szakkörvezető számára már nem feladatnak, hanem kellemes kikapcsolódásnak tűnik. Idén éreztem először azt, hogy minden egyes szakköri alkalomra jó volt eljönni és nem lefáradva, hanem kikapcsolódva, feltöltődve mentem onnan haza.
 Ezt az élményt kívánom minden egyes pedagógus kollégámnak is!!
Ezért HÁLÁS KÖSZÖNET A SZAKKÖR MINDEN EGYES AKTÍV RÉSZTVEVŐJÉNEK:
Csupor Viviennek és Fanninak, Gábrisch Anitának, Kun Krisztofernek, Menich Johinak, Pércsi Leventének és Kristófnak, Pálinkás Gergőnek, Sára Fanninak, Szatmári Szabinának, Szluka Kittinek, Tóth Lillának, Tóth Ricsinek!

Ebből következik, hogy a szakkört érdemes folytatni.
Így a programok tovább zajlanak.
 Rögtön tanévzáró után - hogy el ne lustuljunk - részt vettünk az irsaiak szalakóta szaporulat felmérésén.
(Kattints a képre!)

Majd pedig július 15 - 20-ig egy nyári táborra van kilátásunk, a hosszabb távú lehetőségeket pedig ősszel meglátjuk.

Búcsúzóul pedig egy klip - fölnőtteknek és kis hercegeknek -,  ami a szakköri év néhány pillanatát, megfigyelt állatait mutatja be, magvas, elgondolkodtató, talán kicsit melankolikus - de mégis remek - hangvételű dallal egybeöltve. (Hogyúgymondjam!)

Addig is pihenjetek, nyaraljatok, vigyázzatok magatokra, és ne feledjétek:
"Mikor Isten befejezte a teremtést, mindarra amit teremtett azt mondta: Ez jó!"
Ha pedig jó, vigyázzunk rá, el ne romoljon!!!!
Üdv. mindenkinek: Attila bá'

2013 első negyedév

 A 2013. év eddig elég furcsán alakult.

 Erre az időszakra tervezett programok, kirándulások, gyűrűzések, - madárgyűrűzés Irsán, Budai túra, odúkihelyezés, tereptisztítás, de még az ároktői vízvezeték ásás is- mind elmaradtak. Ennek többnyire a mostoha időjárás volt az oka.

Tavaly ilyenkor már az ötödik kültéri programunkon voltunk túl.

Idén csak egyet sikerült összehozni. Január 25-én mentünk ki a Gerjébe egy jó havas terepszemlére.

A cserkészés izgalmas és élvezetes volt.

A képre kattintva végig nézheted ( és olvashatod) a képes beszámolót.

Persze a teremben sem unatkoztunk.

Gergő készített egy jó kis beszámolót a baglyokról.

Vetélkedtünk a vetési varjúval kapcsolatban.

Beszéltünk a téli madárvendégeinkről- vízi madarak, ragadozók, énekesek - és természetesen rendületlenül készítettük az odúkat.

Képes beszámoló a fotóra kattintva.

Persze az etetés is zajlott egész télen. Kéthét jóidő és etetési szünet után rendesen bezavart az utolsó két havazás, mivel addigra minden etetőanyagunk elfogyott. Szerencsére viszonylag rövid idő alatt megenyhült az időjárás.

Sikerként könyvelhetjük el, hogy a felsős tagozatnál kihelyezett etetőt is igénybe vették  a madarak. Míg alsó tagozaton főleg a verebek és a zöldikék étkeztek, addig a felsőben leggyakoribb vendég a széncinege és a fekete rigó volt.

Természetesen nem adjuk fel és továbbra is reménykedünk a tavasz eljövetelében. Így készülünk a kinti programokra, többek között a Gerje takarítására, egy - két jó kis kirándulásra, a Gyerekerdő programjaira és nem utolsó sorban a májusi Madarak Fák Napjára.

A jó idő beköszöntével számíthattok a sűrűbb programokra és a gyakoribb bejegyzésekre.

Addig is figyeljétek a madarakat - most folyik a vonulás (Én a minap a Duna-parton 1,5 óra alatt 27 madárfajt azonosítottam be.) Szemeteket- fületeket nyitva tartsátok! (Figyeljétek a facebookot is!!)

Mindenkinek madárdalos jókedvet és vidám tavaszi hangulatot kívánok!

Ja és persze, BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!!!

Tudtátok, hogy a tojás a feltámadás, az újjászületés szimbóluma?

Üdv mindenkinek.: Attila bá'

Búcsú és előretekintés

 Nem akarok nosztalgiázni, csak a szakkör tavalyi teljesítményét szeretném, kicsit fényezni és az előttünk álló év terveit vázolnám fel pár sorban.

Tehát a szakköri események, amelyekre az elmúlt év során büszke lehettem ( és EZ KÖZÖS ÉRDEM mert, a szakköri tagok és a segítők nélkül nem jöhettek volna létre) a következők:
(A képekre kattintva megnézheted az albumokat is.)

December 29.: BEJGLIÉGETŐ TÚRA

November 24.: DARUVÁRTA SZEGEDEN

Augusztus: NYÁRI TÁBOR ÁROKTŐN

Június 14.: TANÉVZÁRÓ ESTI TÚRA

Május 19.:  FÜLEMÜLÉK ÉJSZAKÁJA

Május 10.: MADARAK ÉS FÁK NAPJA KIÁLLÍTÁS AZ ISKOLÁBAN

Április 10.: HAJNALI MADÁRLES A GERJÉBEN

Március 31.: DOLINAI KIRÁNDULÁS

Január 1.: TEREPBEJÁRÁS  A GERJE MENTÉN

Ezen kívül "MADÁRREZERVÁTUM" TAKARÍTÁS, folyamatos ODÚKÉSZÍTÉS ÉS KIHELYEZÉS, TANÖSVÉNY KIÉPÍTÉSE, és  a mindenkori SZAKKÖRI ALKALMAK.

A 2013. évi terveink között szerepelnek:

- További odúk és etetők kihelyezése az iskolákban és a Gerje területén, egy újabb macskabagolyodú kihelyezése
- A Gerjén lévő ideiglenes tanösvényünk tovább építése
- Túrák a Budai -, a Pilisi - hegységben, és a Dolinában
- Az albertirsai gyurgyalagtelep meglátogatás
- Hagyományként folytatjuk a Madarak Fák Napja kiállítást az iskolában és a Fülemülék éjszakájának megrendezését.
- Nyári gyűrűzőtábor a Fehér-tavi gyűrűzőállomáson
- Fenntartom még egy barlangtúra, egy farmosi látogatás illetve a Természet Tudományi Múzeum meglátogatásának lehetőségét, illetve egy éjszakai madármegfigyelést a Dolina - völgyben.

Persze, ahogy mondják: "Ember tervez, Isten végez!", így aztán a lelkes szakköri tagok és segítőink mellé szükségünk lesz 2013-ban Isten pártfogására is. Ezt kívánom mindnyájunknak az elkövetkezendő újesztendőben!
Tehát:
ISTEN ÁLDÁSÁBAN GAZDAG BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT, minden kedves szakköri tagunknak, barátunknak és pártfogónknak!!!!

Ősz

Az idei tanévben szeptember 14-ével vette kezdetét szakkörünk.

Gyér létszámmal kezdtünk, de mára elértük a fix 13 -14 főt, akikhez kirándulásaink alkalmával rendszeresen csatlakoznak további érdeklődők. ( Az új tagokkal a blog, Szakköri tagok című oldalán találkozhattok! És persze a szakkörökön.)

Az év szorgos – dolgos munkával kezdődött.

Átnéztük a tanösvényt és az odúkat. Nagy örömünkre az odúk többsége ép volt és lakott.

 Mindegyik odúnkba mogyorós pelék költöztek. Volt, amelyikből hárman is kiosontak a vizsgálódás során.

De sajnos örömünk nem tartott sokáig. Az utóbbi időben valaki – vagy valakik – passzióból több odúnkat leverték, megrongálták.

Már gyerekésszel sem értetettem – és azóta sem értem - ezeknek a vandál tevékenységeknek a miértjét. (Homokvárrombolás, békacigiztetés, kutya – macskakölyök kínzás stb…)

Haszna nem származik az esetből, egyedül hiúságát és önbecsülését táplálhatja ezzel a „nemes” tettével.

 Passzív denevér és madárodúk titokban történő, sunyi lerugdosása nem csak értelmetlen, de káros tevékenység is, mivel kisállatok téli szállását, búvóhelyét teszik így tönkre. (Nem beszélve arról, hogy az odúk készítőinek fáradozását is semmibe veszik.)

Ezért elhatároztuk, hogy valamilyen formában felelősségre vonhatóvá tesszük az ilyen tettek elkövetőit. Felvettük a kapcsolatot a Gerje- Forrás kht-val és módot találunk arra, hogy Pilisnek ez a kis „paradicsoma” továbbra is élhető és élvezhető maradjon Pilis jóérzésű lakosai számára.

További képekért, kattints a fotóra!

Az eltelt időszak másik nagy eseménye a Fehér – tavi daruvárta volt. 

(Andrásfalvi gyűrűző állomás)

A meghirdetett programhoz képest mi egy hetet csúsztunk, de nem maradtunk le semmiről. A lecsapolt halastó környékén spektívekkel és távcsövekkel felszerelkezve nézhettük a darvak behúzását éjszakázó helyükre.

 Emellett gyűrűzésen is részt vehettünk, ahol most vonuló nádi énekesmadarakkal ismerkedhettünk meg. Ezek a kismadarak pihenő és táplálkozó helyül választják ezt a vidéket, mielőtt tovább repülnek Európa déli, vagy Afrika északi tájaira. Többségük a Baltikumból érkezik hozzánk átrepülve több ezer kilométert és számtalan magas hegyvidéket. A teljesítményüket mutatja, hogy visszafogásra került olyan nádi sármány amelyik négy nap alatt ért el hozzánk Észt ország környékéről.

A darvak is pihenő és táplálkozó helyül használják országunk sík tájait, ahol a nagyobb fagyok beálltáig időznek. Ebben az időszakban egy – egy lápos részre gyűlnek össze közösen éjszakázni. Ilyenkor több tízezer tülkölő, dudáló, hosszú v alakban behúzó darvat figyelhetünk meg egyszerre. Nagyon nagy élmény!

További fotók a képre kattintva!

Az alábbi kisfilmen Schmitt Egon ornitológus beszél, kicsit bővebben a darvakról.

November végén felújítottuk az etetőinket (ezekből is egy eltűnt az iskola udvaráról) és felkészültünk a zordidő beálltára. A pilisi PIHE Alapítványnak köszönhetően úgy tűnik, idén nem lesz gond az etető anyag biztosításával.

Mindenkinek sikeres etetést kívánok és jó madarászást az elkövetkezendő időszakban!

(Ne felejtsétek, ha elkezditek etetni a madarakat akkor a tavasz beálltáig folyamatosan biztosítani kell számukra az etetőanyagot. Akinek van lehetősége rá, az itatót is kihelyezhet, csak arra figyelj, hogy ne fagyjon be!)
Bővebb leírást a képre kattintva érhetsz el!

Nyári Tábor 2012.

Nyári Tábor 2012.

Az idei – III. - Ároktői Madarász Tábor is sikeresen, élményekkel gazdagon zárult.

Mitől lesz sikeres egy tábor?

Először azt gondoltam, hogyha az eltervezett programokat maradéktalanul végrehajtjuk. Ha eléggé szakmaiak ezek a programok. És persze, ha a résztvevők jól érzik magukat.

Minden bizonnyal ezek valóban fontos kritériumok, de idén az első kettő sajnos nem valósult meg.

Nem hajtottuk végre a nagy elképzeléseket. Nem aludtunk éjszaka a pusztában, nem gyűrűztünk énekesmadarakat, nem voltunk biciklitúrán, még csak kékvércseszinkronra sem jutottunk el.

Nem volt eléggé szakmai sem, mivel idén a szakemberek egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudtak részt venni a tábor életében.

Mindezek ellenére a harmadik feltétel úgy érzem maradéktalanul teljesült.

Ehhez nagymértékben hozzájárultak segítőink. Többek között, a Pércsi tesók szülei, Laci és Mariann akiknek a fuvarozást és a kiváló többfogásos tábori kosztot – vagy inkább ételkölteményeket – köszönhetjük.

Itt köszönöm meg a szülők nagylelkű felajánlásait. A rengeteg alapanyag és egyéb élelmiszer lehetővé tette, hogy bőséges, jó minőségű étel kerüljön minden nap az asztalra.

Külön hála Pálinkás Gyurinak, hogy megszervezte a srácok le és visszautaztatását, amivel rengeteg terhet vett le a vállamról.

Köszönet illeti ároktői barátomat Petit, aki hozzásegített minket a Tiszatarjáni bivaly „rezervátum” felfedezéséhez.

És köszönettel tartozunk egy tündérnek is, aki végigkalauzolt bennünket a rezervátumon.

Köszönjük az Ároktői Peca Egyesületnek – Janinak, Petinek, Krisztiánnak, - hogy próbálkozhattunk a tavukon.

És végül külön megköszönöm a csapatnak – név szerint: Anitának, Fanninak, Johinak, Lillának, Szilvinek, Vicának (Vivinek), Gergőnek, Kristófnak, Levinek –, hogy kedvességükkel, figyelmességükkel, humorukkal, érdeklődésükkel és még egy csomó jó tulajdonságukkal számomra emlékezetessé és valóban felüdüléssé tették ezt a pár napot.

(Kicsit úgy éreztem, hogy visszacsöppentem a ’70-es évekbe, gyerekkorom világába, amint ezt a rövid filmetűd is szemlélteti.)

Azt pedig, hogy a gyerekek jól érezték-e magukat, ítéljétek meg a képek alapján.

(A fotóra kattintva megnézhetitek képes élménybeszámolónkat.)

Találkozunk szeptemberben!