A 2011-es évet búcsúztatván összefoglalom az elmúlt egy év eseményeit.
Szerintem nem fontos bőven kifejtenem a történéseket, hiszen a blogban visszakeresve mindenről alapos beszámolót találtok. Jó dolog ez a blog.
Azért is, mert látni, hogy egy év nem hiába telt el és életünknek ezen a kis területén mennyi minden történ velünk.
Hát lássuk:
Január 8.: Megszületik – „kikel” – a szakkör blogja.
Január 14: Margit – sziget. Egy élvezetes séta mókussal, csuszkákkal, kárókatonákkal és egyéb érdekes látnivalókkal.
Február: Odútelepítések. Főleg az iskola területén és már nem csak cinegéknek, hanem pl. rozsdafarkúaknak is.
Március: További odúkihelyezések, szemétszedés. Többek között egy macskabagoly és egy denevérodú a Gerjébe. Illetve elkezdtük a leendő „madárparadicsom” területének a tisztogatását.
Április: Madármegfigyelési séták erdőn, mezőn, városban.
Május: Madarak Fák Hetének sikeres megrendezése. Egyik csúcspontja a szakkörnek a magas színvonalú egyhetes rendezvényünk.
Június: Sikeres költések. A kitelepített odúk többségében történt költés. (4 odúban keltek ki fiókák. Ebből 3 széncinege, 1 házi rozsdafarkú.)
Augusztus: Bodvai és Ároktői táborok. Ha lehet két csúcspontja az évnek ez volt a második. A két jól sikerült tábor mindenkinek új, izgalmas élményeket, tapasztalatokat szerzett és tanulásnak sem volt utolsó.
Szeptember 19: Szakkörindítás. Betegeskedésem miatt nehezen indult, de az első alkalmak és az odúellenőrzések nem várt eredményeket hoztak. A macskabagoly odú használatban, a többi is, némelyiket albérlő lakja, pl.: mogyorós pele. A szakkör látogatottsága az ideális 10 – 15 fő között mozog.
Október 15.: Kirándulás a Dolinában. Kicsikkel és anyukákkal tarkított kirándulás az Ikerfenyő környékén. Ornitológiai élmények most kevésbé, inkább a kellemes időjárás és a jó társaság tette élvezetessé a sétát.
November 3.: Nagy-Kevély. A városi szmogon átvágva igazi hegymászó, barlangász és hadi élményekben lehetett részünk. (Persze mindegyikből csak kis mértékkel az íze végett.)
November 26.: Vadlúdsokadalom. A tatabányai turul befogása után, jégvirágos erdőkön vágtunk át, majd a 3000 – 4000 méteres magasságot idéző körülmények között hódítottuk meg a kilátót, végül a kiváló panorámával rendelkező ősemberlakás tekintettük meg. Ezek után meglátogattuk a Tatai Vadlúdsokadalmat, ahol a madarászok száma jócskán meghaladta a vadludak számát, de így is megérte részt vennünk a seregszemlén.
December: Ez a hónap kicsit kaotikusabban zajlott munkahelyváltásom miatt. De a vezetőség jóvoltából a szakkör tovább futhat, így megkezdődhetett a téli etetés illetve az etetők renoválása. Az etetésben jelentős segítséget nyújtott Gergő apukája Pálinkás Gyuri. Ezúton is köszönjük neki.
El kell, hogy mondjam az évközi események lebonyolításában több felnőtt is sokat segített.
Gyuri mellett meg kell említenem Kurucz Lászlót, Seres Nándort, Pércsi Mariannt, Pércsi Lacit, akik a táborozás lebonyolításában segítettek. Menich Rózsát és Kertesi Erikát, akik a kirándulások alatt voltak segítségemre. Németh Tihamért és Olgit, akik évközben álltak rendelkezésünkre, ha bajban voltunk. Glavanovich Tamást, aki a solymászbemutatót tartotta. Darázsi Györgyit és Viktort, a Pércsi családot, Krizsán Janit, akik preparátumokkal segítették a kiállítás megvalósítását. És természetesen kollégáimnak is köszönetet mondok, akik a Madarak Fák Hetének lebonyolításában pótolhatatlan segítséget nyújtottak.
Kevés lenne a hely ahhoz, hogy leírjam azoknak a gyerekeknek a névsorát, akik valamilyen formában kiránduláson, témahét alkalmával vagy bármilyen adománnyal segítették a szakkör működését.
Végül pedig megemlítem azoknak a nagyszerű madarászoknak a nevét akik nélkül ebben az évben a szakkör létre sem jöhetett volna:
Bakos Bea, Gábrisch Anita, Tóth Lilla, Németh Flóra, Szálkai Janka, Kovács Kármen, Ormai Petra, Misányi Johanna, Csupor Fanni, Csupor Vivi, Révész Kinga, Adri, Móni, Niki, Pércsi Levente, Nagy Richárd, Morva András, Pálinkás Gergő, Németh Kornél, Csetneki Dani, Bordács Mózes, Merényi Karcsi, Márton Szabi
És most egy pár szót a jövőről:
Nem szeretek és nem is igen tudok tervezni, de annyi elképzelésem már van, hogy 2012-ben is jó lenne egy tábor, egy május 10-i kiállítás és ami új kihívás; a Gerjének egy részét kitisztítani és elkezdeni egy madártani ösvény kialakítását a susnyákosban, ott ahol már található néhány odúnk.
Ezt egyedül nehezen tudnám megoldani, ezért továbbra is számítok segítségetekre. És mindazok segítségére, akiket érdekel a téma,
a Gerje szebbé – jobbá tétele.
